A halál angyala az ágyadba bújik: A mosolygós ápolónő, aki kéjjel nézte betegei haláltusáját
Imádták a betegei, mert mindig vidám volt és kedves. Senki sem sejtette, hogy a közkedvelt ápolónő, akit mindenki csak „Jolly Jane”-ként emlegetett, Amerika történetének egyik legvéresebb kezű sorozatgyilkosa. Jane Toppan nemcsak megmérgezte az áldozatait, de az utolsó pillanatokban bemászott melléjük az ágyba, hogy közvetlen közelről élvezze a haláltusájukat.
A bostoni Cambridge Kórház folyosóin mindenki megkönnyebbült, ha meglátta a molett, mindig mosolygós Jane Toppant. Igazi mintakolléga volt: energikus, beszédes, és látszólag a szívén viselte a rá bízott betegek sorsát. A hátborzongató igazságra azonban senki sem volt felkészülve. Jane nem gyógyítani akart, hanem isten játszani.
Halálos koktélok és beteg kísérletek
Toppan módszere ördögien zseniális és kegyetlen volt. A kórház patikájából morfint és atropint lopott, majd ezekkel kezdett el kísérletezni a gyanútlan pácienseken. Összezavarta a szervezetüket: amikor a morfin miatt lelassult a szívverésük, atropint adott nekik, ami hirtelen az egekbe repítette a pulzusukat. Az orvosok tehetetlenül álltak a rejtélyes rohamok előtt, miközben Jane elégedetten dörzsölte a tenyerét.
De a legdurvább részlet csak a letartóztatása után derült ki. Jane nem a pénzért vagy bosszúból gyilkolt. Valami sokkal sötétebb hajtotta: a tiszta, beteges kéjvágy.
„Befeküdtem melléjük az ágyba, átöleltem őket, és a szemükbe néztem, miközben kiszenvedtek” – vallotta be később hidegvérrel.
A nő elmondhatatlan szexuális izgalmat érzett attól, ahogy a mérgezett áldozatok a karjai között rángatóztak és az életükért küzdöttek.
Családirtás a szerelemért
Amikor Jane magánápolónőnek állt, a horror szintet lépett. Ha valaki az útjában állt, vagy egyszerűen csak megunta a társaságát, menthetetlenül kapta a halálos injekciót. Megölte a saját nevelőnővérét, a főbérlőjét, sőt, egy teljes családot is kiirtott.
1901-ben kinézte magának a Davis család fejét, Alden Davist. Hogy megszerezze a férfit, először megmérgezte a feleségét. Amikor a gyászoló apa mégsem őt választotta, Jane hidegvérrel végzett Davis két lányával, majd magával a férfival is. Ez a mohóság lett a veszte: a Davis család megmaradt rokonainak gyanús lett a hirtelen halálozási hullám, és exhumálást követeltek. A boncolás során tonnányi morfint találtak a testekben.
„Több embert akarok megölni, mint bárki más!”
Amikor 1901 októberében a rendőrség végre kattintotta a bilincset a csuklóján, a „Vidám Jane” álarc végleg lehullott. A kihallgatások során döbbenetes vallomást tett: hivatalosan 31 gyilkosságot ismert el, de a nyomozók szerint a valódi áldozatok száma a százat is meghaladhatta.
A bíróságon büszkén jelentette ki:
„Az az ambícióm, hogy több embert öljek meg – tehetetlen embereket –, mint amennyit bármely más férfi vagy nő megölt, aki valaha élt.”
A bitófát végül elkerülte. Az esküdtszék elmebetegnek nyilvánította, így élete hátralévő részét a tauntoni elmegyógyintézet bezárt falai között töltötte. A sors fintora, hogy élete végén, 81 évesen pont az a paranoia emésztette fel, amit ő okozott másoknak: rettegett az ápolóktól, és szentül meg volt győződve arról, hogy meg akarják mérgezni az ételét.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése